vérünk

Hungarian

Etymology

From vér (“blood”) +‎ -ünk (“our”, possessive suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈveːryŋk]
  • Hyphenation: vé‧rünk

Noun

vérünk

  1. first-person plural single-possession possessive of vér

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative vérünk —
accusative vérünket —
dative vérünknek —
instrumental vérünkkel —
causal-final vérünkért —
translative vérünkké —
terminative vérünkig —
essive-formal vérünkként —
essive-modal vérünkül —
inessive vérünkben —
superessive vérünkön —
adessive vérünknél —
illative vérünkbe —
sublative vérünkre —
allative vérünkhöz —
elative vérünkből —
delative vérünkről —
ablative vérünktől —
non-attributive
possessive - singular
vérünké —
non-attributive
possessive - plural
vérünkéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.