szándéka

Hungarian

Etymology

szándék +‎ -a (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈsaːndeːkɒ]
  • Hyphenation: szán‧dé‧ka

Noun

szándéka

  1. third-person singular single-possession possessive of szándék

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative szándéka —
accusative szándékát —
dative szándékának —
instrumental szándékával —
causal-final szándékáért —
translative szándékává —
terminative szándékáig —
essive-formal szándékaként —
essive-modal szándékául —
inessive szándékában —
superessive szándékán —
adessive szándékánál —
illative szándékába —
sublative szándékára —
allative szándékához —
elative szándékából —
delative szándékáról —
ablative szándékától —
non-attributive
possessive - singular
szándékáé —
non-attributive
possessive - plural
szándékáéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.