gondolatjelük

Hungarian

Etymology

gondolatjel +‎ -ük (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɡondolɒtjɛlyk]
  • Hyphenation: gon‧do‧lat‧je‧lük

Noun

gondolatjelük

  1. third-person plural single-possession possessive of gondolatjel

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative gondolatjelük —
accusative gondolatjelüket —
dative gondolatjelüknek —
instrumental gondolatjelükkel —
causal-final gondolatjelükért —
translative gondolatjelükké —
terminative gondolatjelükig —
essive-formal gondolatjelükként —
essive-modal gondolatjelükül —
inessive gondolatjelükben —
superessive gondolatjelükön —
adessive gondolatjelüknél —
illative gondolatjelükbe —
sublative gondolatjelükre —
allative gondolatjelükhöz —
elative gondolatjelükből —
delative gondolatjelükről —
ablative gondolatjelüktől —
non-attributive
possessive - singular
gondolatjelüké —
non-attributive
possessive - plural
gondolatjelükéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.