csészénk

Hungarian

Etymology

From csésze +‎ -nk (“our”, possessive suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡ʃeːseːŋk]
  • Hyphenation: csé‧szénk

Noun

csészénk

  1. first-person plural single-possession possessive of csésze

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative csészénk —
accusative csészénket —
dative csészénknek —
instrumental csészénkkel —
causal-final csészénkért —
translative csészénkké —
terminative csészénkig —
essive-formal csészénkként —
essive-modal csészénkül —
inessive csészénkben —
superessive csészénken —
adessive csészénknél —
illative csészénkbe —
sublative csészénkre —
allative csészénkhez —
elative csészénkből —
delative csészénkről —
ablative csészénktől —
non-attributive
possessive - singular
csészénké —
non-attributive
possessive - plural
csészénkéi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.