őfelsége
Hungarian
Pronunciation
- IPA(key): [ˈøːfɛlʃeːɡɛ]
- Hyphenation: őfel‧sé‧ge
- Rhymes: -ɡɛ
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | őfelsége | — |
| accusative | őfelségét | — |
| dative | őfelségének | — |
| instrumental | őfelségével | — |
| causal-final | őfelségéért | — |
| translative | őfelségévé | — |
| terminative | őfelségéig | — |
| essive-formal | őfelségeként | — |
| essive-modal | — | — |
| inessive | őfelségében | — |
| superessive | őfelségén | — |
| adessive | őfelségénél | — |
| illative | őfelségébe | — |
| sublative | őfelségére | — |
| allative | őfelségéhez | — |
| elative | őfelségéből | — |
| delative | őfelségéről | — |
| ablative | őfelségétől | — |
| non-attributive possessive - singular |
őfelségéé | — |
| non-attributive possessive - plural |
őfelségééi | — |
References
- őfelsége in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
- őfelsége in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.