ízlése

Hungarian

Etymology

ízlés (“taste, liking”) +‎ -e (“his/her/its, [formal] your”, possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈiːzleːʃɛ]
  • Hyphenation: íz‧lé‧se

Noun

ízlése

  1. third-person singular single-possession possessive of ízlés

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative ízlése —
accusative ízlését —
dative ízlésének —
instrumental ízlésével —
causal-final ízléséért —
translative ízlésévé —
terminative ízléséig —
essive-formal ízléseként —
essive-modal ízléséül —
inessive ízlésében —
superessive ízlésén —
adessive ízlésénél —
illative ízlésébe —
sublative ízlésére —
allative ízléséhez —
elative ízléséből —
delative ízléséről —
ablative ízlésétől —
non-attributive
possessive - singular
ízléséé —
non-attributive
possessive - plural
ízlésééi —
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.